Ünnepek

Vissza a hétköznapokhoz! :)
Azért a nagy hallgatás után pár szóban írok a mi karácsonyunkról. Idén nagyon jól teltek az ünnepek, sokat voltunk csak magunk otthon, nagyokat társasoztunk, maratoni diafilmezéseket tartottunk ebéd utáni pihenő gyanánt, jókat ettünk. Na de ne szaladjunk ennyire előre. Decemberben nem tudom hogy csináltam, de jó előre kész lettem az ajándékok beszerzésével, csomagolásával. Ez volt az első olyan advent, amikor úgy igazán hangolódtunk az ünnepekre. A tündérkék mindennap apró feladatokat, meglepetéseket hoztak a gyerekeknek, sütöttünk együtt, sokat kuckóztunk, nagyokat meséltünk, énekeltünk. 24-én délelőtt még korcsolyázásra is volt idő, és elkészült a betlehemünk is, de erről még írok majd külön. Nálunk együtt vásároljuk a fenyőt, amit aztán az angyalkák díszítenek amíg a család ebéd után pihen. Aztán mire megfürdünk és éppen felvesszük a legszebb ruhánkat, már halljuk a csilingeléseket. A harmadik csengőszó után lehet szaladni... :D Nincs is annál szebb számomra, mikor a gyerekeinket látom rohanva a nappaliba ahol megtorpannak, és csak bámulják az angyalkák által díszített óriás fenyőt. Idén először éjféli misén is voltunk. Na jó 10-kor kezdődött és a végére totál hullák voltak, de mégis jó érzés volt. A két ünnep alatt persze volt családlátogatás és szilveszteri móka is, kellően elfáradtunk, de ezekért a közös élményekért megéri. :)
Idén csak piros gömbök kerültek a fenyőfára, fehérrel, és rengeteg angyalkával karöltve. A kézimunkák nagy részét anyukám horgolta, de vannak a fán osztrák bolhapiacról és kedves kézművesektől szerzett díszek is. :)

Fenyőfa vásár

Idén olyan jól állok a karácsonyi készülődéssel, de valahogy a fenyőfa vásár elcsúszott. Igyekszünk mindig olyan helyen fenyőt venni, ahol előre kiválaszthatjuk és 23-án kivágják nekünk, érte megyünk. Kedves emberek egyszerű kertjéből, vagy éppen egy arborétumból. Idén nem tudtunk előre elmenni, de mégsem akartuk utolsó pillanatra hagyni, így a délelőtti bábszínház után rohantunk a barátoktól fenyőt választani. Kicsit későn értünk már oda, kezdett a köd leszállni és besötétedni, de a látvány még így is magával ragadó volt az erdő közepén. (Idén Pilisszentlélek mellett fedeztünk fel egy csuda jó helyet). Imádom amikor a család járkál a fenyők között, nézegetjük, körbejárjuk. Amikor találunk egy szépet, akkor kezd csak izgi lenni a dolog, találunk-e rajta bármilyen cetlit, ami arra utalna, hogy már más lefoglalta, vagy tényleg a mienk lehet. A csajok amilyen lelkesedéssel tudják kiabálni, hogy: "Ez lesz a mi fenyőnk, megvan, megvan! - hallanotok kéne. :D

Az elvarázsolt zúzmarás erdőről hoztam most pár képet, próbáltam kattogtatni amikor éppen nem szaladgáltunk fától fáig.

Karácsonyra készülődve

Lassan 3 hete, hogy elkezdtem díszíteni a bejáratot, mindig előkerül egy újabb apróság, amit kiteszek :D. Remélhetőleg a hétvégén már fények is lesznek, és még szánkót is szeretnék majd elővenni a kincses faházból. Idén kivételesen szerencsés vagyok, már ami a fenyőágakat illeti, mert rengeteg van. Persze ehhez az kellett, hogy 3 óriási (tényleg óriási, minimum 15 méteres) ezüstfenyőt kivágtunk az udvar végéből.  Az egyik szemem sírt, a másik nevetett. Sajnos óriási árnyékot adtak az egész udvarnak. A gyümölcsfák és a kiskert érdekében meg kellett hozni ezt a nem egyszerű döntést. Örültem volna, ha az egyik fenyő tetejét fel tudjuk használni karácsonyfának, de csak egy egészen kicsi nézett ki jól, amit végül egy ócska kannába állítva feldíszítettünk. A fán meghagytam az eredeti tobozokat, azok mellett  most jól mutatnak a régen nem használt szalma díszek. Jöjjenek akkor a képek! (Mellesleg elég vicces volt feldíszített fát napsütésben, egy szál pólóban fényképezni. Persze azóta beköszöntött a tél, ami talán már nem is baj, a csajok így is naponta megkérdezik, hogy mikor esik már a hó?)

Adventi koszorúk

Az idei adventi koszorúk közül hoztam most kettőt, az egyiket a már jól ismert varrós fiókba készítettem, a másikat pedig egy egyszerű szitába. Utólag már látom, hogy magasabb gyertyákkal jobban mutatna, de nem volt már időm gyertyagyújtásig kicserélni őket. Az idei kedvencek a fehér festékkel bekent apró almácskák. A hétvégén sikerült kicsit a bejáratnál is díszíteni, arról is hozok majd külön bejegyzést. De akkor jöjjenek a képek! :)
A mobilos fényképezést pedig gyakorolom tovább...

Őszi díszek

Még két nap és gyújthatjuk az adventi koszorú első gyertyáját. Szuper, csak még nem vagyok kész vele :D Sőt igazából még őszi díszeket sem mutattam, kezdjük most ezzel.

Idén több kedvencem is van, az egyik a hortenziás varrós fiókos. Egyrészt szép emlékeket idéz bennem, másrészt ingyen volt minden amit felhasználtam, harmadrészt 5 perc volt elkészíteni. Egyszóval tökéletes. :) Emlékszem anyukámnak volt egy varrógépe, annak két oldalt fiókja. Az egyik tele gombbal - ez gyerekfejjel megszámlálhatatlan mennyiségnek tűnt-, a másikban mindenféle gumi, patent, stb. A varrógép természetesen már nincs meg, de a két fiók, na azokat megmentettem. Így az alap adott volt. Aztán a 91 éves dédi tudja, hogy imádom a hortenziákat, így hozott 2 nagy csokorral nekem a messzi Balatonról saját kiskertjéből. Ezek után már tényleg csak egy pillanat műve volt az egész, még ragasztópisztolyt sem kellett használnom.

Másik kedvencem a fenyőfák mögötti kis tálca, ezt tavaly sikerült beszereznem Stockholmban, éppen 5 éves házassági évfordulónkat ünnepeltük a férjemmel. (Az őszi Stockholm megér egy külön bejegyzést majd jövök is vele valamikor.) A tálcát több más természetesen nagyon fontos, kihagyhatatlan, ez még belefér a bőröndbe, ezt az évfordulónkra kérem, de jó emlék lenne kinccsel együtt használt cikkeket áruló boltocskában vettük. :D Jaj, azok a boltok! Végig az utcában sorban egymás mellett...

Sajnos az ajtóban álló díszeket idén nem fotóztam le, de cserébe megmutatom a lányok milyen kompozíciót állítottak össze egy fa tálkára. Szerintem aranyos lett. (A kis narancs tököket tavaly bolháztam Ausztriában.)

 a csajok tálkája

Csináltam egy-két fotót a legújabb fali képünkről is, nagyon szeretem, és hoztam még két picit a kertről. A szemfülesek kiszúrhatják az egyiken kis 4 évesemet is :D