Kakaós kalács

Az elmúlt 2 hétvégén fánkoztunk, kellett egy kis változatosság, így most kakaós kalács készült. Nem mondom, hogy a legszebb amit láttam életemben, de a miénk. Ja és nem mellesleg isteni finom :D 

Január volt zimankó, kihasználtuk, jaj de jó! :D

Nem is emlékszem mikor volt utoljára több mint egy hónapig folyamatosan hó a környezetünkben. Amikor csak tehettük (és épp nem voltunk nagyon betegek a férjemmel) kimentünk a gyerekekkel a szabadba, szánkóztunk, hógolyóztunk, hóangyalkáztunk. Voltunk Dobogókőn is csúszkálni, libegőztünk a János-hegynél és kisvonatoztunk sokat a Széchenyi-hegyi gyermekvasúton. (Kisfiamnak egy hete minden este az volt a legjobb a napjában, hogy mentünk a gőzössel. Megzabálom, ahogy mondja :D)
Kiélveztük a telet, tényleg imádták a gyerekek, de mint az a korábbi posztomból kiderült, várják már a tavaszt. Ha nagyon őszinte akarok lenni, már elsorolták milyen apróságokat kérnek a nyuszitól. Mert persze a nyuszi kicsi, nem tud nagy ajándékokat hozni :D Szóval lassan elengedjük a telet, egyébként is februárra a legfontosabb téma naná, hogy a farsang. A héten már készítem a jelmezeket. ;)

Búcsú a hótól

Szombaton a kislányom azzal a felvetéssel állt elő, hogy szóljunk a medvének ne nézzen hátra, és akkor sehogy sem fogja meglátni az árnyékát :D Napközben többször néztek ki és nevetgélve szaladgáltak: "juhu, nem süt a napocska", vagy csak kérdezgették: "anya, szerinted is borús idő van?"

Vasárnap pedig miután az állatkerti hivatalos állást megnéztük ilyen finom habos kakaóval búcsúztunk a hótól. Konkrétan szó szerint is, mivel karácsony óta most fordult elő először, hogy az eső tényleg elolvasztotta szinte az összes havat az udvaron. Nos, ma kimentem az udvarra, megnézni valamilyen növény előbújt-e a hó alól, jelentem semmi, úgyhogy ha nem bánjátok egy-két kedvenc havas képemet elhozom nektek a következő bejegyzésben. ;)