Őszi díszek

Még két nap és gyújthatjuk az adventi koszorú első gyertyáját. Szuper, csak még nem vagyok kész vele :D Sőt igazából még őszi díszeket sem mutattam, kezdjük most ezzel.

Idén több kedvencem is van, az egyik a hortenziás varrós fiókos. Egyrészt szép emlékeket idéz bennem, másrészt ingyen volt minden amit felhasználtam, harmadrészt 5 perc volt elkészíteni. Egyszóval tökéletes. :) Emlékszem anyukámnak volt egy varrógépe, annak két oldalt fiókja. Az egyik tele gombbal - ez gyerekfejjel megszámlálhatatlan mennyiségnek tűnt-, a másikban mindenféle gumi, patent, stb. A varrógép természetesen már nincs meg, de a két fiók, na azokat megmentettem. Így az alap adott volt. Aztán a 91 éves dédi tudja, hogy imádom a hortenziákat, így hozott 2 nagy csokorral nekem a messzi Balatonról saját kiskertjéből. Ezek után már tényleg csak egy pillanat műve volt az egész, még ragasztópisztolyt sem kellett használnom.

Másik kedvencem a fenyőfák mögötti kis tálca, ezt tavaly sikerült beszereznem Stockholmban, éppen 5 éves házassági évfordulónkat ünnepeltük a férjemmel. (Az őszi Stockholm megér egy külön bejegyzést majd jövök is vele valamikor.) A tálcát több más természetesen nagyon fontos, kihagyhatatlan, ez még belefér a bőröndbe, ezt az évfordulónkra kérem, de jó emlék lenne kinccsel együtt használt cikkeket áruló boltocskában vettük. :D Jaj, azok a boltok! Végig az utcában sorban egymás mellett...

Sajnos az ajtóban álló díszeket idén nem fotóztam le, de cserébe megmutatom a lányok milyen kompozíciót állítottak össze egy fa tálkára. Szerintem aranyos lett. (A kis narancs tököket tavaly bolháztam Ausztriában.)

 a csajok tálkája

Csináltam egy-két fotót a legújabb fali képünkről is, nagyon szeretem, és hoztam még két picit a kertről. A szemfülesek kiszúrhatják az egyiken kis 4 évesemet is :D

Novemberi séta a Pilisben

Hoztam pár képet (egyenlőre csak telefonosak kevésbé élénk színekkel) novemberi kirándulásunkról.
Tavaly épült Piliscsaba határában a Nagy-Kopasz hegy tetején a Dévényi-Jenga-Kilátó. Nagyon ötletes és helyes kis kilátó. (Na jó, annyira nem is kicsi, 11,5 méter magas.) Szóval elmentünk meglesni. 4-5 éves gyerekekkel már simán járható, nincs messze Piliscsaba határától. Az út mondjuk több helyen kissé meredek, de a kilátó nagyon szép még mindig érezni a faszerkezet egyedülálló illatát. A kilátás pedig meseszép, rálátás a Budai-hegyekre, a Pilisre, de láttuk az esztergomi Bazilikát is a Dunával. Az időnk nem volt túl jó, keveset is fotóztam, de az erdőt mindig tudjuk élvezni :)
Pláne amikor előkerül a hegytetőn a kis szendvics, a keksz, az alma meg a forró tea a termoszból, hát az isteni...

felfelé kényelmes, lefelé kicsit popsin csúszós (már amikor a gyerekek megindulnak :))

felfedeztük az erdei tündérek lakhelyét is 

óriás gombák az avarban

imádom

kicsit beborult, de ugye milyen ötletes?

édeseim

Kedves Látogatók!

Hááááát, kezdjünk bele. Izgulok :)

Na de miért cseresznyéskertünk? Ültem pár hete a kanapén, kezemben szorongatva a kis kávéscsészémet, a kályhában égett a tűz, pici babám szundikált, én meg csak néztem a kertet és tanakodtam: "na találjam már ki mi legyen a neve a blognak". És akkor bevillant, annyi fa van a kertben, annyi fáról tanakodunk, hogy melyiket vágjuk ki, melyik maradjon (új költözők vagyunk), de egy biztos, a cseresznyefa marad! :) Így aztán egyet biztosan mondhatunk bármikor: van egy Cseresznyéskertünk!

Jó olvasgatást mindenkinek!